Mivel a csőbélelés kulcsfaktora a felhasznált gyanta, illetve annak kötési ideje, ezért mindent úgy kell előkészíteni, hogy a bekeveréstől számított kötési idő előtt a bélés a befogadó csőbe kerüljön.
Ennek érdekében a már megtisztított vezeték közvetlen közelében, az előkészületek:
- vákumgenerátor, kompresszor, készenlétbe helyezése
- a bélés méretre vágása, vákumozása,
- a gyanta kimérése és bekeverése
- a bélés impregnálása (átitatása)
- a kezelt bélésanyag kifordító dobba helyezése
Ettől a ponttól indul gyakorlatilag a csőbélelés maga. Az általunk használt technológia neve:
Csőbélelés KIFORDÍTÓ EGYSÉGGEL
Az eszköze a kifordító dob, mely egy üvegszálerősítésű víz és légmentesen zárható kerekeken mozgatható henger.
Az egyik végén található egy nagyobb méretű nyílás, a bélés behelyezésére, és az eljárás ellenőrzésére. A másik végén egy adapterekkel változtatható méretű csővég szolgál a bélésvég rögzítésére. Ez a vég marad a kezelési ponton és a dobba feltekert másik vég, a bélés teljes hosszával egyetemben kerül a felújítandó csőbe.
A bejuttatást sűrített levegővel végezzük, a dobban megnövelt légnyomás a szelep kinyitásakor gyakorlatilag belövi a bélésanyagot. Mivel az egyik végpont, a dob csőréhez van rögzítve, (ráhajtva a csőre, mint egy mandzsetta) , a bélés a nyomás hatására előre halad, a rögzítés miatt kifordul és igy a ragacsos gyantás fele kerül a csőfalhoz, a sima polimer borítás padig belülre. A teljes hossz eléréséig két rétegben halad, majd a javítandó szakasz végén az utolsó cm-ek is kifordulnak – a bélés a helyén van.
Ebben az állapotában a bélés még összeesne, ezért a sűrített levegővel a nyomást fenn kell tartani, hogy a bélés a csőfalhoz feszüljön, és annak alakját felvegye, anyagához hozzákössön.
Ezt a 0,5-1 bar nyomást mindaddig fenn kell tartani, amíg a gyanta térhálósodása, kikeményedése be nem fejeződik.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) Hogyan történik a bontás nélküli csőbélelés?
1. Miért kell sűrített levegő a csőbéleléshez?
A sűrített levegőnek kettős szerepe van: egyrészt ez a nyomás juttatja be és fordítja ki a bélést a csőbe (inverziós technológia), másrészt ez a nyomás tartja a bélést a csőfalhoz feszítve, amíg a gyanta meg nem köt.
2. Mi az a kifordító dob?
Ez egy speciális, nyomásálló eszköz, amelybe a gyantával átitatott bélést helyezzük. Ebből a dobból „lőjük be” az anyagot a csőrendszerbe szabályozott légnyomás segítségével.
3. Hogyan tapad oda a bélés a csőhöz?
A kifordítási technológia zsenialitása, hogy a bélésnek a gyantával átitatott („ragacsos”) oldala kerül kifelé, a csőfalhoz, míg a sima védőréteg kerül belülre. A nyomás hatására a gyanta bepreselődik a régi cső repedéseibe, és ott köt meg.
4. Mennyi ideig tart a folyamat?
A „belövés” maga viszonylag gyors, de a nyomást addig kell fenntartani, amíg a gyanta ki nem keményedik. Ez a gyanta típusától és a környezeti hőmérséklettől függ, de a teljes kivitelezés általában egy napon belül elkészül.
5. Nem lesz túl szűk a cső a bélelés után?
Nem. A bélésanyag fala vékony (néhány milliméter), viszont a létrejövő felület tükörsima, ami javítja az áramlást. Így a hidraulikai kapacitás nem csökken, sőt, gyakran javul a régi, érdes csövekhez képest.
Látni szeretné, hogyan menthető meg az Ön csőrendszere is?
A technológia gyors, tiszta és tartós. Ne várjon a falbontásig, kérjen szakértői segítséget időben!
