Miért a bontás nélküli technológia a jövő?
Úgy tűnik, mindig van jobb módszer a csőhálózat javítására, mint a vezeték cseréje vagy az érintett csőszakasz használat alól történő kivonása.
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS
Napjainkra, az integritáskezelési terv (IMP) szabályozásának megjelenésével, egyre több anomáliát találunk a csővezetékeben, amelyek elkerülhetetlen javítást igényelnek, ezzel megelőzendő a csővezetékek teljes funkcióvesztését okozó problémák kialakulását.
A múlt szükségmegoldásai: Amikor még bontani kellett
A csővezetékes folyadékszállítás nagyon korai történetében a javításra szoruló rendellenességeket rendszerint azután találták meg, hogy azok szivárogni kezdtek, és a javításokat üzem közben végezték el, esetenként csökkentett üzemi nyomás mellett.
Az ilyen javítási módszerek nem álltak másból, mint egy hegesztett foltozás (tócsa-hegesztés) elhelyezéséből, de elterjedt gyakorlat volt ideiglenes javítás gyanánt egy fa vagy fém karó beékelése a szivárgást okozó lyukba.
Azokban az esetekben, amikor a szivárgás annyira jelentős volt, hogy azt működés közben tudták javítani; a csővezetéket le kellett zárni és kiüríteni, hogy a csőcserét el lehessen végezni.
Azon hibaforrásoknál, ahol nem a szivárgás volt a fő probléma (korrózió, horpadás, repedés stb.), ott a csővezetékek javítását acélcsőből formált hüvely ráhelyezésével és annak hosszanti varratos hegesztésével érték el.
Ezen javítási eljárás kivitelezésekor a működési paramétereket módosítani kellett, hogy a hegesztés során keletkező hőt a szállított folyadék áramlása elvezethesse.
Bizonyos esetekben ehhez nem kellett leállítani és kiüríteni a csővezeték-hálózatot.
A későbbiekben elterjedt javítások folyamán egy két félből álló acélhüvelyt és tömítőanyagot (gumi, szilikon,stb.) kombinálva helyeztek a sérült területre, és azt csavaros bilincsekkel egyenletesen összenyomták és rögzítették.
Ez a fajta javítás azonban egy idő után elkerülhetetlenül elmozdul, elöregszik és funkcióját veszti, ezért ezt az eljárást kizárólag ideiglenes javításnak tekintették, amelyet a csővezeték üzemen kívül helyezését követően szükséges volt kiváltani.
SZÜKSÉGES INNOVÁCIÓ
A köztes lépcsőfok: Kompozit anyagok megjelenése
A hegesztéssel megvalósítható eljárásokat követően megjelent az első kompozit anyagokat felhasználó módszer, amelynek alkalmazásakor különböző szélességű üvegszálas kompozit anyagot és műgyantát (epoxy) használtak, amelyet előre megformáztak egy meghatározott spirális alakban, annak érdekében, hogy ezzel a szoros illeszkedést biztosítsák a különböző csőátmérők külső felületére.
Ezt a típusú eljárást már hosszútávú megoldásnak tekintette a legtöbb vezeték karbantartással és javítással foglalkozó szakember, hiszen úgy tűnt, hogy a kompozit anyagok olyan problémák kiküszöbölésére is alkalmasak, amelyek a korábbi hegesztéssel végzett javításoknál gyakoriak voltak.
Ez a fajta vezeték-helyreállítási metódus viszonylag gyorsan telepíthető, és bár bontással és feltárással jár, nem igényelte a csőszegmensek kivágását vagy hegesztését, ezért a csővezeték általában zavartalanul működhetett a javítás folyamán. A telepítés azonban nem volt egyszerű; hiszen minden réteghez felhelyezésekor szükség volt egy műgyanta alapú ragasztóra rétegre, amelyet egyenletesen kell felhordani a megfelelően előkészített cső külső felületére.
Ennél az eljárásnál a kompozit anyag és műgyanta vegyes alkalmazása egy nagyon szoros és tartós kötést tesz lehetővé a csővezeték külső felületén, anélkül, hogy a nedvesség később érintkezhetne az elkészített üvegszálas kompozit cső belső felületével.
Azonban a helytelen alkalmazás következtében, illetve statikai erőhatásokból fakadóan ezen külső szigetelés sem volt képes a csővezetékek teljes védelemére, hiszen a vezetékekben már kialakult korróziós cella aktív maradhatott és csak idő kérdése volt az ismételt szivárgás kialakulása.
A jelen és a jövő: Helyreállítás feltárás nélkül (No-Dig)
A csővezeték-hálózatokat érő behatásokból fakadó problémák hatékony és időtálló kezeléséhez szükséges berendezések hiányában a kompozit anyagok megjelenéséhez szorosan kapcsolódó rugalmas vágó- és marógépek kifejlesztése új perspektívát teremtett.
Ez a perspektíva a bontás nélküli csővezeték helyreállítás területén valósult meg alkalmazásuk révén.
Az úgynevezett árok nélküli csővezetékhálózat javítás (Trenchless Pipe Repair) a jelenleg ismert leghatékonyabb módszer a folyadék- és légszállításra használt csövek bontás nélküli rehabilitációjára. A meglévő csövek belső szerkezetének helyreállításával, a vezetékekben rekedt idegen testek eltávolításával és a megsüllyedt vagy torzult dimenziójú vezetékpalástok rekonstrukciójával.
Az akár több ívből álló, kisebb átmérőjű ejtő- és alapvezetékek felújításakor és hibaelhárításakor bontás nélkül alkalmazható kifinomult és rugalmas vágómegoldásaink költség- és időhatékony alternatívát jelentenek a csövek belső kezeléséhez.
Hosszútávú, megbízható együttműködő partnerünk a világszerte ismert és elismert dániai DANCUTTER A/S.
Az általuk fejlesztett és gyártott, a bontásnélküli csővezeték-rekonstrukció piacán már méltán bizonyított berendezések teljesítménye és képességei egyedülállóak!
Alkalmazásuk által felújítási és javítási feladatok végezhetőek el feltárás nélkül. Melyekhez ezt megelőzően bontásra, vésésre és ásásra volt feltétlenül szükség.
Paner Kft. és a DANCUTTER: Világszínvonal Magyarországon
Hosszú távú, megbízható partnerünk a dániai DANCUTTER A/S, amely a bontás nélküli rekonstrukció piacán egyedülálló berendezéseket fejleszt.
A Paner Cégcsoport hazánkban kizárólagos joggal alkalmazza ezeket a berendezéseket (például a DANCUTTER SuperFlex robotot). Ennek köszönhetően olyan, korábban megoldhatatlannak tűnő problémákat is kezelni tudunk feltárás nélkül, melyekhez régen elkerülhetetlen volt a vésés és az ásás.
Szeretné a legmodernebb technológiával javíttatni csöveit?
Felejtse el a régmúlt ideiglenes megoldásait. Válassza a végleges, bontás nélküli helyreállítást!
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
1. Miért jobb a belső javítás, mint a külső bilincselés?
A külső bilincseléshez hozzá kell férni a csőhöz, ami bontással jár. Ezenkívül a bilincsek tömítései idővel elöregednek. A belső javítás (csőbélelés) bontás nélkül hoz létre egy új, egységes, tartós réteget a csőben, ami évtizedekig kitart.
2. Milyen típusú csöveknél alkalmazható a Dancutter technológia?
A Dancutter vágó- és marórobotjai rendkívül rugalmasak. Így alkalmazhatók beton, kerámia, PVC, öntöttvas és acél csöveknél is, még akkor is, ha a vezeték több kanyart (ívet) tartalmaz.
3. Mit jelent az „árok nélküli” javítás?
Ugyanazt jelenti, mint a bontás nélküli (No-Dig) technológia. Azt fejezi ki, hogy a földben futó vezetékek javításához nem kell árkot ásni. A falban futóknál pedig nem kell falat bontani.
4. Mennyire tartós a modern csőbélelés?
A mai kompozit és műgyanta alapú bélések rendkívül ellenállóak a korrózióval és a fizikai behatásokkal szemben. Szakszerű kivitelezés esetén az élettartamuk 50 év felett is lehet.
