Bontás nélküli bélelés

A folyadékelvezetésre szolgáló vezetékhálózatok dugulása és szivárgása nagyon komoly probléma, amely vízvezeték-vészhelyzetnek tekinthető, kiemelten a csatornarendszerek esetében, ahol ez közvetlen egészségügyi problémát jelent.

Mivel a vezetékek belső állapota szabad szemmel nem látható, közvetlen vizuális vizsgálatra csak egy boroszkopos felmérés keretében van mód.

ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK

Az alább felsorolt jelek komolyabb, mögöttes problémákra figyelmeztethetnek:

– Szerelvény vagy csővezeték eldugult
Szennyvízrendszerek esetében döntő többségében a WC-k azok a szerelvények, ahol az eltömődéseket észlelik. Ennek ellenére fontos, hogy ellenőrizzük a többi szerelvényt is az ingatlanon belül, mivel a fürdőkádak, zuhanyzók és mosdók egyidejű eltömődése kifejezetten arra utal, hogy probléma van az ejtő és/vagy alapvezetékkel.
Csapadékelvezető rendszerek tekintetében az elvezetés elégtelensége által kialakuló nagyobb kiterjedésű vízfelületek, valamint az ejtővezetékek mentén tapasztalható födém-, lábazat vagy fal-vizesedés utalhat közvetlenül a hibás működésre.

– Penészgomba megjelenése
A beépített, jobbára a falakban húzódó csővezetékek sérülésekor jelentősen megnő a páratartalom, amely közvetlen kiváltó oka lehet a zavaró szaggal kísért penészfoltok kialakulásának.

– Repedések az alapzatban, a lábazaton és víznyelők
Egy kezeletlenül hagyott szivárgás minden esetben nagyobb problémákhoz vezet. Amikor az ingatlan alapozásában vagy a lábazaton és főfalon megjelenő repedések nem közvetlen statikai okra vezethetők vissza, akkor már a javítás ráfordítási költsége is a sokszorosa lesz, mint a kiváltó probléma kezelése lett volna. Az épületek alatt kimosott lyukak víznyelők kialakulásához vezetnek, amelyek már akár statikailag is veszélyeztethetik az ingatlan állapotát.

– A lefolyók furcsán viselkednek
Abban az esetben, mikor buborékoló víz jeleit tapasztaljuk a lefolyónyílásoknál, és furcsa helyeken tapasztalunk visszafelé áramló folyadékot (pl. mosógép lefolyócsatlakozó); az gyakran sokkal nagyobb problémára utal, mint egy dugulás.

– Szennyvízszagok
A szennyvíz szaga összetéveszthetetlen, maró és rendkívül kellemetlen. Amennyiben az ingatlanon belül vagy annak közvetlen környezetében tapasztaljuk ezt, úgy az a szennyvíz visszaáramlására enged következtetni.

– Pangóvíz
Amennyiben egy tisztítás folyamán a tisztítónyílásnál azt tapasztaljuk, hogy a folyadék visszafelé áramlik, avagy a csővezetékben folyamatos a folyadék jelenléte, ez azt igazolja, hogy az alapvezeték eltömődött.

– Nedves udvar vagy bemélyedések
Abban az esetben, mikor a szennyvíz nem képes az alapvezetékbe elfolyni, előfordul, hogy az elszivárgás a kert/udvar talajába történik meg. Ilyenkor ez kellemetlen szagokat, nedves földréteget avagy rendkívül buja, foltokban kialakuló növényzet megjelenését okozza. Amikor az elvezetés nem működik rendben, a kiszivárgott folyadék a környező talajba kerül, melynek folyamatos nedvessége talajerózióhoz és a talaj benyomódásához vezethet.

– Rágcsálók és rovarok elterjedése
A kistestű rágcsálók és rovarok jelentős hányada előszeretettel látogatja a szennyvíznedves területeket. Ha otthonában vagy ingatlana környékén gyakran lát egereket, patkányokat esetleg rendellenesen sok rovart gyülekezni egyedi pontokon, ez nagy eséllyel jele az elvezetőrendszer repedésének vagy törésének.

Anyaghiányos, törött csővezeték
Eldugult szennyvízvezeték
Gyökérzet benövés alapvezetékben
Toldás szétcsúszás
Megsüllyedésből fakadó pangóvíz

 

A csővezetékekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a fő döntési paraméterek
a költség,
az idő,
a zavarás mértéke és
a megoldás hatékonysága.

A csővezeték szerkezeti károsodása esetén a csere az egyetlen lehetőség, de a legtöbb esetben, amikor a kár mértéke kisebb, a javítás jobb alternatíva!
Költséget, időt takarít meg, és minimális fennakadást okoz.
A bontás nélküli elhárítási megoldások előnye annak a ténynek köszönhető, hogy nélkülözhető a csőcsere, a falazás és az árokásás, melyek minden esetben több időt is igényelnek.
Ez magasabb költségekhez és életterünk, komfortunk jelentős megzavarásához vezet.

Az elvezetőrendszerek hibáit jórészt lehetetlen kizárólag csőgörénnyel vagy kémiai tisztítással hatékonyan kezelni.
A csővezetékben felhalmozódott lerakódások, anyaghiányok, gyökér benövések kezelésére és a szivárgások kijavítására kizárólag szakszerű segítséggel lehet csak módot találni.

Az ilyen esetekben, első lépésként szükségszerű a csővezetékek diagnosztizálása, és a rendszer állapotának felmérése.
Egy kiképzett szerviztechnikus videokamerás vizsgálatot végezhet a csővezetéken, hogy megállapítsa, hol van a probléma és mi okozta azt.

A Paner Cégcsoport teljeskörű megoldást kínál, hiszen már az első lépés esetén is bontást nélkülözve teljesítünk.

 

BONTÁS NÉLKÜLI BÉLELÉS?

Az árok avagy bontás nélküli technológia fejlesztése immáron közel 50 évre tekint vissza!
Az árokásást egyáltalán nem vagy csak elenyésző mértékben igénylő felszín alatti építési módszer a brit Eric Wood nevéhez köthető.
Az első feljegyzett eszközök a föld alatt húzódó csővezetékek feltárást nem alkalmazó javítására és cseréjére az 1970-es években kerültek szolgálatba.

Wood-nak, aki akkoriban agrármérnökként dolgozott, egy gombaágy felett húzódó légcsatornát kellett megjavítania.
A csővezeték eltávolítása és cseréje szóba sem jöhetett, így a helyzetre megoldást keresve Wood arra kényszerült, hogy új technológiai eljárást dolgozzon ki a szükséges javítások elvégzéséhez.

A gombaágy problémáját felhasználva Eric Wood kifejlesztette a helyszínen kikeményíthető vízvezetéket egy már meglévő vezetéken keresztül haladva.
Egy epoxy típusú gyantával átitatott filccsövet használt erre a célra, melyet műanyagba csomagolva képes volt azt átjuttatni a problémás légcsatorna 230 méteres szakaszán.
Miután a bélelőanyag a helyére került, levegő befúvással felfújta a bélelést -tehát az új csövet-, és hagyta, hogy a környezeti hőt felhasználva a felvitt műgyanta természetes módon megkeményedjen.
Az eredmény egy új vezeték volt az eredeti légvezetékbe burkolva, és készen az azonnali használatra.

Ezen probléma volt a bölcsője az úgynevezett helyszínen történő kikeményítéssel (CIPP) elvégezhető csővezetékjavítási technológiának.

Az 1971-es évben, egy tojásdad alakú csatornavezeték javításához a londoni Hackney városrész önkormányzata már ezt az eljárást vette igénybe ahelyett, hogy lezárásokat és feltárást alkalmazott volna a zsúfolt városrész utcáin.
Azok, akik akkor részt vettek abban a munkában talán nem is sejthették, hogy ez a projekt volt az igazi katalizátor, amely teljes mértékben megváltoztatta a csővezeték diagnosztika, javítás és karbantartás eljárásait világszerte.

Napjainkra a bontás nélkül végezhető rehabilitációs eljárások globálisan elterjedtek és jelentős szegmensét képesek lefedni mindennemű csővezeték és légcsatorna üzemszerű működtetésének.

A Wood nevéhez köthető Nagy-Britanniában alapított Insituform Technologies volt az első vállalkozás, mely kifejezetten a helyszínen kikeményíthető eljárások úttörője volt, és az 1994-es évig a CIPP szabvány kizárólagos alkalmazója; mely 23 éves előnyt jelentett a mai napig is kiemelkedő piaci szerepet magának tudható márkanév számára.

A csővezetékhálózatok javítására szolgáló bontást nem igénylő technológiák közül a helyszíni kikeményítéses eljárás talán a legidősebb, de semmiképpen nem tekinthető az egyedüli megoldásnak.

Az úgynevezett csőrepesztéses eljárás (Pipe bursting) az 1977-es évtől vált elérhetővé, melynek alkalmazásához a British Gas és a vele szorosan együttműködő DJ Ryan vállalat fejlesztette ki a szükséges technológiát.
Tették mindezt azért, hogy gazdaságosabban és fenntartható módon legyenek képesek több ezer hibás vasvezeték cseréjét elvégezni a Brit fővárosban.

A korai 1980-as években a vállalkozói csoport talajfeszítő kalapácsokat (Impact Mole) és vízszintesen elhelyezett munkahengereket kombinálva törte szét a régi, elhasználódott csővezetékek palástját, és annak helyére azonnal egy vadonatúj csővezetéket húztak be az eljárás folyamán.
Ezen technológia a fejlesztés későbbi fázisaiban további szakágakra tagozódott, de a mai napig alkalmazott Pipe Bursting mellett az úgynevezett helyére húzott/vont bélelési eljárás (Pulled-In-Place) kialakulása is ennek a fejlesztésnek köszönhető.

A kompozit anyagok és ipari műgyanták fejlesztésével egyidőben kezdődött meg az úgynevezett „No-Dig” eljárások széles körének folyamatossá vált fejlesztése és használata a folyadék és gázszállítás területén, melyen eljárások hazai alkalmazásának kiemelkedő képviselője a Paner Cégcsoport.

A CIPP metódus (Cured-In-Place-Process azaz helyszíni kikeményítési eljárás) az egyik legszélesebb körben alkalmazott árok nélküli rehabilitációs módszer, amelynek során szövet, műanyag vagy üvegszállal erősített kompozit anyagokból készült bélést helyezünk be a már meglévő, javításra szoruló csővezetékbe.
A bejuttatott bélelőpárnát az adott helyszíni specifikációhoz igazodó epoxy vagy polyurea bázisú műgyantával itatjuk át avagy impregnáljuk.
Az így helyére juttatott bélelőanyagba került gyantát egy keményítő elemnek -például forró víznek, gőznek vagy UV-fénynek- tesszük ki, hogy a bélelőpárna a cső belső falaihoz idomuljon és ott egy acélszilárdságú, egybefüggő, illesztésmentes új csővezetéket képezzen.

 

 

 

 

MIÉRT NE BONTSON?!

 

  • Mert sok esetben ez haszontalan és idejétmúlt, fennakadásokat okoz a vezetékhálózat használatával kapcsolatban, és kellemetlenségekkel jár a környezetre nézve!
  • Lakóingatlanok és ipari felhasználású épületek esetében a közműhálózatokkal járó munkavégzés minden esetben tetemes anyagi befektetést és jelentős időráfordítást igényel.
    Kerülje el ezeket az állapotokat és gondolkozzon olyan eljárás alkalmazásán mellyel pénzt és energiát takaríthat meg!
  • Nincs szükség a falak, burkolatok szétverésére, a födém vagy épület alapzatok feltárására, termelés vagy funkció korlátozására és heteken vagy hónapokon keresztül tartó kaotikus állapotok elszenvedésére, melynek során mind a komfort, mind a termelőképesség kiemelten érintett!
  • A Paner Cégcsoport által alkalmazott eljárások egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen méretben igényelnek bontási, feltárási és helyreállítási műveleteket, és ezek is csak rendkívül rövid időszakra szükségesek!
  • A csővezetékhálózat kialakított hozzáférési pontjait és a vizesblokkok bekötéseit használva -bizonyos esetekben a WC-t felszedve- vagyunk képesek a régi, elhasználódott csapadék- és szennyvízelvezetésre szolgáló csővezetékek belsejébe található hibák kijavítására, vagy akár a teljes vezetékrendszer újra bélelésére!
  • Kifinomult, és precíz eljárások alkalmazásával, olyan megoldásokat tudunk biztosítani a minket megkereső ügyfelek számára, melyekre több évtizedes szavatosságot áll módunkban szavatolni az alkalmazott technológiához mérten, és garantáltan kiemelkedő hatásfokkal működő vezetékrendszereket készítünk el környezettudatos módon!
  • Mert nincs zaj, kosz, hulladék!
  • Mert nem kell fúrni és faragni!
  • Mert nem is nagyon fog találkozni kollégáinkkal, hiszen Mi a munkafolyamataink alatt jobbára távvezérlést használva, rendkívül gyors időtartam alatt végezzük el megbízásaink teljesítését!

A csapadék, a szennyvíz és szellőztető rendszerek azon szükségszerűen és aktívan használt hálózatainkat alkotják, melyek funkcionalitásától jelentősen mértékben függ mindennapjaink alapvető tevékenységei.
A jó hír az, hogy rendszeres megelőző vizsgálatokkal elkerülhetőek a költséges és időigényes karbantartási és felújítási munkálatok!

A különböző bontással nem járó technológiai eljárások már évtizedek óta bizonyítanak világszerte, több százezer kilométernyi csőbélelés kivitelezését követően!
Ne maradjon ki a sorból, és keresse a Paner Cégcsoportot amennyiben vezetékrendszerének fenntartható állapotáról és üzemszerű működéséről szeretne gondoskodni!