A hazánkban található csővezeték-hálózatok jelentős része több mint 30 éves, helyenként ez eléri akár az 50 éves kort is.

A hagyományos vezetékrendszerek anyaga elsősorban eternit és vegyes fém csövekből áll (vas-ólom-réz-acél), így abban az esetben ha ilyen rendszerrel találkozunk biztosra vehetjük, hogy a vezetékhálózat több évtizedes korú.
A régebben alkalmazott eljárások a maró hatású kémiai anyagok (pl. trisó-szóda) és mechanikai tisztítást végző forgó spirálok -az úgynevezett csőgörények- használatából álltak, mely napjainkra rendkívül elavult és nem hatékony.
A technikailag hatékony kémiai tisztítás (sósav) pedig környezet és egészségvédelmi okokból nem engedélyezett, hiszen az veszélyeztetné élővizeinket és ivóvíz-rendszereinket.
A régi, elhasználódott és korrodált csőpalástok felülete érdesebb mint a különböző műanyagokból készült újabb típusú csöveké, ezért a szennyeződések és lerakódások könnyen feltapadnak ezen csövek belső felületére, így ott átmérőveszteséget, majd később dugulást váltanak ki.
Szennyvíz- és csapadékelvezető-alapvezetékek
A falakban és födémben található szennyvíz- és csapadék-ejtővezetékek valamint alapvezetékek esetén – koruktól eltekintve – a legnagyobb probléma az átmérőveszteség kialakulása, mely a lerakódások és a csővezetékbe jutó idegen testek okán fordulhat elő.
Napjainkban rengeteg zsíros-olajos bázisú háztartási szert használunk, melyek jobbára a műanyag csövekre fejtenek ki negatív hatást, hiszen az olajok és zsiradékok egy családba tartoznak a műanyagokkal.
A beesett tárgyakon kívül az olajfilmmel bevont belső vezetékpalást állapotát rontja a hideg víz jelenléte a rendszerben, hiszen a hideg víz megdermeszti az olajos bázisú kémiai anyagokat, melynek következtében egy ragadós réteg képződik a csövek belső felültén, ami idővel bizonyosan csapdába ejti a szilárd szennyeződéseket.
A föld alatt húzódó csővezetékrendszerek gyakran a növények, fák gyökérzetétől sérülnek meg.
Ha ezek bekúsznak a csövek apró repedéseibe, akkor ott hamarosan csőtörés következhet be.
Ennek biztos jele, ha esőzések során visszafelé folyik a szennyvíz a lakásba.
Ilyenkor szennyvízrendszer esetében azonnali beavatkozás szükséges, ugyanis a teljes lakás higiéniáját veszélyezteti az, ha a szennyvíz megjelenik a lakótérben!
Nyomvonal és vezeték állapot
Nem ritka, hogy használt ingatlant vásárolva tulajdonképpen nem is tudjuk, merre futnak, hol húzódnak a csövek.
A probléma sajnos gyakoribb mint gondolnánk, ezért nagyon fontos, hogy egy-egy felújítás, kivitelezés avagy kertépítés során vegyük figyelembe merre húzódnak a szennyvíz vezetékek.
S hogy létezik-e bármilyen megoldás a növények körültekintő elhelyezésén túl?
A régi szennyvíz- és csapadék-elvezető csövek kezelésére a magasnyomású vízsugárral történő tisztítási eljárás (WOMA) a manapság bevált megoldás, de ennek alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a régi csővezetékek koruk és állapotuk okán kockázatot jelentenek, hiszen azok könnyen kilyukadnak, vagy eltörnek ha a csőpalást már annyira rossz állapotban van.
Az aknák és tisztító pontok jelentősége
Legyen szó beltéri vagy kültéri csatornahálózatokról vagy csapadék elvezető rendszerekről; kiemelten fontos a tisztítási lehetőségek (tisztító idom, csatornaszem, tisztítószem, akna fedél) megléte!
Egy ingatlan kültéri szakaszán -általában közvetlen a telekhatárnál- kell, hogy legyen egy csatorna fedlap vagy akna nyílás!
Sok tulajdonos állítja, hogy nála ilyen nincs…. pedig van!
Ugyanis csak így lehetséges jogszerűen az utcai kommunális szennyvíz-hálózatra szabályosan rácsatlakozni.
Az esetek döntő többségében az a helyzet áll fenn, hogy ez az akna fedlap el lett burkolva (járókő, beton, aszfalt) vagy le lett földel fedve és be lett füvesítve.
Előbb vagy utóbb elengedhetetlen lesz ezen tisztítónyílások (akna) megtalálása!
Amennyiben hosszabb szakaszú (15-30 méter) a kültéri csatorna szakasz, akkor az is feltételezhető, hogy több tisztítási pont is van.
Ezek a pontok lehetnek: 110-150 mm-es méretű tisztító szemek vagy szennyvíz aknák.
Az aknák lehetnek fogadó, bukó vagy fordító aknák.
A műanyagok fejlődésével párhuzamosan, megjelentek a műanyagból készült aknák (tartályok) tisztítószemek, műanyag fedlapok.
Alkalmazásukkal a csapadékelvezető rendszereket sem szükséges szétbontani egy dugulás esetén, mert a gyártók már forgalmaznak esőcsatorna tisztító idomokat is, melyek talajsíkban és magas ponton is beszerelhetőek.
A tisztítónyílások beltéren -műanyag vagy fém anyagú csőhálózat esetén- acélból készülnek és az elvezetőrendszer szerves részét képzik.
Pincék és társasházak garázsszintjén is kiemelkedően fontos, hogy legyen kialakított hozzáférési pont, hiszen azon ingatlanoknál, melyek az utcafronti telekhatárra épültek, ott nincs udvari akna ezért a pincében kötelező több szakaszra is tisztító idomokat elhelyezni.
Napjainkban egyre több lakás belterében (vizesblokkokban) kerül beépítésre tisztító idom.
A konyhai szakasznál (a fali bekötés mellett, a szifonnal egy magasságban vagy felette) és a mellékhelyiségben, a WC csésze melletti szakaszon.
A frissen kivitelezett vagy felújított ingatlanok esetében az elvezetőrendszerek kialakításánál már beépítésre kerülnek függőleges tisztító idomok.
Ezek lehetőséget adnak egy komolyabb, kültérről végezhető dugulás elhárítására úgy, hogy nem az ingatlan belterében kell dolgozni a duguláselhárítást végző szakembereknek.
Abban az esetben, mikor a vízszintesen futó csővezeték-hálózatban jelentős szintkülönbség alakul ki, a pangóvíz kialakulása szinte teljesen bizonyosan meg fog történni.
A vezeték ezeken a részeken nem képes a folyadékot elvezetni, mert a cső megsüllyedt, vagy az illesztéseknél elmozdult.
Ilyenkor a folyadék és szerves szennyeződés nem tud szabadon kiürülni, így a csővezetékben maradva kellemetlen szagot, és egészségügyi kockázatot jelent; valamint amennyiben ezen ponto(ko)n a folyadék elszivárog, úgy az veszélyeztetheti a vezetékhálózatot, az ingatlan statikai alátámasztását és nem elenyésző tényezőként szennyezheti a talajvizet is.
Probléma megelőzés és elhárítás
Amikor a probléma már fennáll, a hagyományos bontásos módszerekkel szemben a nem invazív, azaz bontás nélküli eljárások kerülnek előtérbe, mint például a csővezeték-helyreállítás robottechnológiás módszerrel.
Az állagmegóvás és karbantartás okán érdemes és kifejezetten javasolt a csővezeték-rendszerek időszakos átvizsgálása és tisztítása, valamint az elhasználódott vezetékpalástok felületkezelése a hatékonyabb folyadékáramlás biztosításához.
A legmegfelelőbb megoldás megtalálásának érdekében ajánljuk a megelőző kamerás cső-és csatornavizsgálatot valamint a nyomvonal felmérést , melyek megfelelően alkalmazva lehetővé teszik, hogy a teljes rendszert átvizsgálja és megismerje a profi, aki a legapróbb hibákra is felhívhatja a figyelmet!
A Paner Cégcsoport által szolgáltatott technológiák részletes ismertetéséről további tájékoztatást szerezhet cégünk Tudástárában!